Miért szükséges az intenzív terápia ismerete?
(1) Ma nagyon sok az idős, műtétre váró beteg. A kor előre haladtával egyre több kísérő-betegség, társbetegség lép fel az öregedő szervezetben, a leggyakoribbak a magas vérnyomás, cukorbetegség és az érelmeszesedés, valamint a szív problémák. Ezek kezeléséhez, ha nem is olyan mélységekben, mint a szakmai specialisták, de magas szinten értenünk kell.
A kísérő-betegségek ismerete nagyon fontos számunkra, hiszen ma az aneszteziológiai és műtéti szövődmények nagy része ezek talaján alakul ki, a kísérőbetegség ismeretében ezeket a szövődményeket általában műtéti előkészítéssel, speciális vizsgálatokkal, és ezek ismeretében esetleg az addigi gyógyszeres kezelés változtatásával meg tudjuk előzni.
Ambuláns munkánk során nemcsak a kísérőbetegségek jelenlétét kell felismerni és tudomásul venni, hanem mérlegelnünk kell minden egyes beteg esetében, hogy szakmai kompetenciánk elegendő-e ezen betegségek perioperatív (műtét körüli) ellátására, vagy be kell vonnunk a specialistákat a csapatmunkába.
Jelenlegi munkahelyemen ambulanciánkon napi szinten 10-15 beteg fordul meg, ezek közül általában 1-3 beteget kell tovább küldenünk kardiológus, diabetológus, neurológus vagy endokrinológus (stb) kollégához.
(2) Az akut sebészeti betegek nagy részénél olyan potenciálisan életveszélyes krízis állapotok kísérik az operációra váró betegséget, mint a kiszáradás, szeptikus állapot (vérmérgezés), vérzésből eredő vérszegénység, fájdalomból-kivérzésből eredő shock, a szervezet ionháztartásának eltolódása, magas láz, stb. Ha betegünk ilyen, veszélyeztetett állapotban érkezik, elsődleges feladatunk a veszélyeztetett beteg előkészítése, állapotának stabilizálása, ami a gyors, de alapos műtéti kivizsgálással párhuzamban, a sebész kollégával együtt, csapatmunkában folyik a műtét előtt.
(3) Ritkán fordulnak elő anesztéziával kapcsolatos szövődmények. (Kb 1% és 1ezrelék közt). Ezek ellátása és felismerés rutin feladat kell, hogy legyen, ma már nem okoznak komolyabb hosszú távú problémát. Alapvetően mégis ellátásuk az intenzív terápia határán mozog.
(4) Sok esetben a beteg már szeptikus állapotban érkezik a sebészeti osztályra, ilyen esetekben rögtön a műtét után általában intenzív terápiás osztályunkon helyezzük el, amíg a kritikus állapotot át nem vészeli, sőt, néha már az előkészítést is az intenzív osztályon végezzük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése